Elveszítheti e az apa a szülői jogokat

Kapcsolat Kapcsolattartás a gyermekünkkel A házasság felbontásával nem szűnik meg a szülők közös felelőssége a gyermek sorsáért.

Viszont közös jogi felügyelet érvényesül az esetek négyötödében.

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, a különélő szülő joga és kötelezettsége a kapcsolattartás és a gyermekével való rendszeres érintkezés, míg a gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. Az európai jogi szabályozás egyre inkább afelé halad, hogy a házasság felbontása után — vagy akár egy élettársi viszony megszűnése után — az anya és apa is egyaránt maradjon ugyanolyan aktív szülői szerepben, mint az együttélés idején.

Egyelőre sajnos kevés kutatás áll rendelkezésre a váltott gondoskodással, annak tényleges működésével kapcsolatban. A házasság felbontása tehát nem járhat azzal a következménnyel, hogy szüleinek egyikét a gyermek elveszítse.

Mind a szülőnek, mind a gyermeknek törekednie kell a szülő-gyermeki kapcsolat fenntartására, mert a gyermek érdekében az áll, ha továbbra is maga mellett tudja mindkét szülőjét, és különösen az élet sorsfordulóinál, tanulmányai megválasztásában, az életre való felkészülésében számíthat segítségükre.

Ez a felismerés jut kifejezésre az Alkotmányban, a Családjogi Törvényben és más jogszabályokban. A megkülönböztetett figyelmet elsősorban az indokolja, hogy a család biztosítja azt a környezetet, amelyben a gyermek születésének, felnevelésének legkedvezőbb feltételei megteremthetők.

A gyermeknek az egyik szülőnél történt elhelyezése nem érinti a másik szülőnek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket rendszeresen látogassa, szeretetét kinyilvánítsa, a gyermekével való meghitt viszonyt fenntartsa. Nemegyszer mindkét szülő egyaránt képes és alkalmas a gyermek nevelésére, körülményeik, személyi tulajdonságaik erre megfelelőek.

A gyermeket azonban — ha a házasságot a bíróság felbontja — csak egyiküknél lehet elhelyezni, ezért perdöntő lehet a megfelelő előkészítés egy ilyen horderejű probléma esetén. Kapcsolattartás a nagyszülőkkel A szülők válását követően gyakran a nagyszülők azt tapasztalják, hogy a gyermekkel együtt élő, a szülői felügyeletet gyakorló szülő az ellenséges érzelmeit, megbántottságát a másik szülő családtagjaira is kivetíti, és nem látja szívesen, esetlegesen akadályozza is a korábban rendszeres és szívélyes nagyszülő-unoka együttléteket.

• Kapcsolattartás a gyermekünkkel – Okosválás
• Fogyás 5 3
• Она остановилась во второй раз, коротко оглядела комнату и снова посмотрела прямо в глаза Ричарду.
• Leghatékonyabb zsírégető ételek

A nagyszülőt megilleti a kapcsolattartás joga, ezt azonban csak a gyermek érdekeivel összhangban gyakorolhatja. Ezzel összefüggésben értékelni kell a gyermeket gondozó szülők és a nagyszülők elveszítheti e az apa a szülői jogokat családi konfliktusokat, azok természetét is, ami az adott esetben a nagyszülő kapcsolattartás iránti kérelmének elutasításához vezethet.

Nem csak a szülők válása folytán szakadhat meg — önhibáján, akaratán kívül — egyes hozzátartozók korábban rendszeres, a gyermek fejlődését kedvezően befolyásoló kapcsolata a kiskorúval.

Просто не знаю, _что_ делать. я боюсь, что теперь уже слишком Николь вспомнила собственные бессонные ночи в Новом Эдеме, бесконечные слезы о Кэти. - Я все понимаю, Наи, - проговорила она негромко.

Előfordulhat olyan sajnálatos eset, amikor a gyermek egyik szülője meghal, a másik szülő újabb házasságot köt, és ez a személy a gyermeket örökbe fogadja. Noha az örökbefogadással a kiskorú vér szerinti családi kapcsolatai megszűnnek, a gyermek az örökbefogadóval és annak rokonaival kerül rokoni kapcsolatba, a jogszabály méltányosságból, a gyermek és a nagyszülők érdekét egyaránt figyelembe véve rögzíti, hogy ilyen esetben az örökbefogadás nem érinti a gyermeknek és az elhunyt szülő hozzátartozóinak a kapcsolattartási jogát.

A törvény a szülői felügyelet gyakorlása körében is elismeri a gyermekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy szerepét a gyermek életében, különösen gondozása, nevelése körében.

Ha a gyermek hosszabb időn keresztül olyan személy háztartásában nevelkedett, aki a gondozásában, nevelésében mostohaszülőként, nevelőszülőként, gyámként vett részt, ez a személy is feljogosítható a kapcsolattartásra. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, amikor olyan személy vonatkozásában kerül sor az apaság vélelmének bírósági megdöntésére, aki huzamos ideig vér szerinti gyermekeként nevelte a kiskorút, aki ezért őt apjaként szerette, így súlyos traumát jelenthet számára illetve mindkettőjüknekha akaratuk ellenére, egyik pillanatról a másikra megszűnne a szülő-gyermek kapcsolaton túlmenően még a kapcsolattartás lehetősége is.

A kapcsolattartás szabályozása során ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az elsődlegesen a külön élő szülőt illeti meg. A többi, kapcsolattartásra jogosultként nevesített tünetek megmagyarázhatatlan fogyás fáradtság csak erre tekintettel illeti meg — értelemszerűen szűkebb időtartamú — kapcsolattartás, figyelemmel a gyermek életkorára, elfoglaltságára.

Fodor Katalin ügyvédi iroda